Az egyesület 2010. évről szóló közhasznúsági jelentése, csatolt fájlként letölthető.

Az egyesületünk számára 2009-ben kiutalt SZJA 1% összege 92.098.-Ft volt.
A kapott támogatás 30%-át (27.629.-Ft) működési költségre (bankköltségre) költöttük, 70%-át (64.469.-Ft) pedig természetvédelmi célú rágcsáló és denevérkutatásra.

Köszönjük a felajánlásokat!

2010-ben a nyugati piszedenevért (Barbastella barbastellus) választottuk az év denevérének.

Idén folytatódott egyik legfontosabb programunk, az óriás koraidenevér kutatása. Két egyedet jelöltünk rádióadókkal, melyek új, értékes adatokhoz juttattak. A felderített szálláshelynél az alkonyati kirepülés során 20-25 egyedet számoltunk meg. rádióadóval jelölt óriás koraidenevér

Idén is részt vesz egyesületünk az NBmR denevérmonitorozási programjában. A telelőkolóniákat februárban ellenőriztük, júniusban pedig az épületlakó kolóniák következtek.kései denevér kolónia egy templompadlásonelpusztult közönséges denevér kölyök

ald

A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia Felsőtárkányban került megrendezésre október 16 és 18 között a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, a Bükki Nemzeti Park és a Magyar Denevérkutatók Baráti Körének szervezésében.
A konferencia a hagyományos "hálózóversennyel" kezdődött volna, azonban az időjárás (többek között havas eső) nem tette lehetővé. A második napon reggeltől estig remek előadásokon keresztül ismerhettük meg egymás munkáját. Kihangsúlyozandó, hogy határon túli denevérészek is érkeztek a Kárpát-medencéből.

2009-ben a szürke hosszúfülű-denevért (Plecotus austriacus) választottuk az év denevérének.

Az egész országban előfordul, kisebb kolóniáit épületekben találjuk. Az év denevérének nyilvánításával az utóbbi években bekövetkezett állomány-csökkenésére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Táplálkozó-területeinek felszámolása, a vegyszeres rovarirtás, szálláshelyeinek kivilágítása, lezárása, valamint mérgező faápoló szerek használata veszélyeztetik állományát.
fotó és szöveg: Görföl Tamásszürke hosszúfülű-denevér